Alapok
Az alábbi videóban a szegmens készítés alapjait ismerheti meg. Bemutatjuk a szegmensek összes alapvető beállítását és a különböző feltétel típusokat.
A videó tartalma
[0:00] Üdvözlöm! Csepregi Balázs vagyok. Ebben a rövid videóban a szegmenskészítést fogom megmutatni Önnek – ennek is alapvetően az alapjait.
[0:08] Az első lépés természetesen, hogy ki kell gondolni, hogy melyik listához szeretne szegmenst készíteni. Én itt korábban már rákattintottam, de ha rákattint, megjelenik a Feliratkozók fül. És utána a Szegmensek fülre kell átkattintani. Ha ez meg van, akár be is csukhatja a menüt. Itt nyilván nekem már vannak szegmenseim, ha Önnek még nincsenek, semmi probléma.
[0:29] Ezek a fülek, ezek az úgynevezett szegmenscsoportok, ezek itt hozhatók létre, itt szerkeszthetőek, a sorrendjük is változtatható. Ezek alapvetően arra valók, hogy csoportosítsa a szegmenseit, és könnyebb legyen áttekinteni azt a rengeteg szegmenst, ami esetleg idővel létrejöhet. Az új szegmenslétrehozást ezzel a gombbal tudja elindítani. És nézzük is, hogy milyen funkciók vannak ezen a képernyőn. [0:57] A szegmens neve az alapvetően Önnek fog szólni, csak Ön fogja látni, illetve a munkatársak, tehát aki be tud lépni a szoftverbe, a feliratkozók soha nem fognak ezzel találkozni, bárhogy elnevezheti. Ez a rövid leírás ez arra való, hogy az eggyel kijjebbi képernyőn, hol jöttünk, ott lássa, hogy mi a tartalma ennek az adott szegmensnek. És itt szövegesen megfogalmazhatja, hogy azok a feliratkozók, akik kevesebb, mint két hete iratkoztak fel vagy bármi. Tehát ez arra szolgál, hogy eggyel kijjebb pontosan lássa, hogy ha bejönne ide, akkor mit találna. [01:30] A szegmens háttérszíne, ahogy az előző képernyőn is láthatta, a szegmens megjelenítésénél segít. Viszont mivel ez megint már egy nagyon ilyen áttekinthetőséggel összefüggő funkció, viszont előfordulhat, hogy ami az egyik munkatársnak áttekinthető, az a másiknak nem az. Itt a beállítás hatókörénél tudja kiválasztani, hogy ez csak Önre vonatkozzon, vagy minden felhasználóra, vagy esetleg még egy-két másik felhasználóra is. az alapérték az az, hogy csak arra a felhasználóra, amivel Ön be van lépve. [02:05] Itt tudja kiválasztani, hogy melyik szegmenscsoportba kerüljön majd ez a szegmens, de persze ezt utólag ilyen áthúzással is meg tudja változtatni. És jutunk el a lényeghez, itt tudja felépíteni azt a szűrőfeltételt, ami a szegmensnek a feltétele lesz. Itt ugye már látszik egy mező, de ez csak azért van, mert itt kell elkezdenie kiválasztani. Itt gyakorlatilag tetszőleges feltételt tud kiválasztani, tehát akár ilyen többsoros feltételeket is. Az első gomb, az új feltétel, az mindenképpen azokat a lehetőségeket adja Önnek, hogy a listában már szereplő mezőkre tud feltételt létrehozni. A második az az átkattintás feltétel, az arról szól – itt hoztam létre egyet –, hogy ugye ehhez a szegmenshez tartozik egy listához. [02:59] Erre a listára elküldésre kerültek bizonyos levelek, és itt azon levelek közül tud választani, amelyeket korábban elküldtek erre a listára, és itt tudja kiválasztani, hogy átkattintott, nem kattintott, bármely link, vagy valamelyik konkrét link. Itt fontos tudnia, hogy az egy évnél régebbi átkattintási adatok nem érhetőek már el, azt csak külön kérésre tesszük elérhetővé. Az én példámban pont egy olyan levél van, ami ebbe a kategóriába esik – tehát itt nem is mutatom meg a konkrét adatokat, fölösleges. [03:35] A levélmegnyitás feltétel a megint nagyon hasonló. Itt kiválaszt egy levelet, és megnyitotta, nem nyitotta meg, ez a feltétel, amit be tud állítani. Nagyon fontos, hogy a levélmegnyitás olyan értelemben pontatlan, hogy ha valakiről az derül ki a szegmensből, hogy megnyitotta a levelet, az biztos, de lehet, hogy más is nyitotta meg, akiről viszont nem áll rendelkezésre ez az adat, hogyha nem engedélyezte a képek megjelenítését, és emiatt a kis mérőképünket sem tudta aktiválni a böngésző, és ezért nem tudjuk, hogy ő megnyitotta. Tehát egy aszimmetrikus módon pontatlan. Úgy is mondhatnánk, hogy legalább annyian és legalább azok megnyitották a levelet, akiket ez így kidob, de lehet, hogy másik is. Az átkattintás azonban az végtelenül precíz, pont azok nyitották meg, akiket a kimutatás mond. Tehát az mindenképpen tökéletes. [04:36] És a termék feltétel az meg arról szól, hogy mondjuk, egyik vagy másik termékből rendelt, nem rendelt. És ez nemcsak termékből, akár most mondjuk én egy termékkategóriát választottam ki, tehát akár termékkategóriából, akár konkrét termékből is ugyanezeket lehet beállítani. Na most nagyon fontos, hogy amikor feltételt hoz létre, mindenképp kell, hogy a sorok között legyen valamilyen logikai feltétel. De értelemszerűen Önnek értenie kell, hogy ezek a logikai feltételek mit jelentenek. Úgyhogy mindjárt egy másik videóban el fogom magyarázni a pontos jelentésüket ezeknek a logikai feltételeknek. Lehet, hogy ez Önnek magától értetődő és ez nagyszerű, de vannak felhasználók, akiknek nem. Úgyhogy a következő videóban fogok erről beszélni. [05:32] Itt, amit még nem mutattam, azok a zárójelek; arról egy harmadik videóban fogok beszélni, a Haladó feltételkezelés videóban, ott már tényleg egy kicsit jobban kell érteni az ilyen logikai műveletek témáját. Úgyhogy most menjünk tovább még a képernyő egyéb műveletein. Még talán egyet mutatok, hogy abban az esetben, amikor dátumokat akar összehasonlítani, például mondjuk, utolsó frissítés dátuma, az az utolsó adatmódosítást jelenti, akkor ha ezt megnyomom, akkor itt megint tudok már választani, és akkor mondjuk, ez most talán nem életszerű, de mondhatom azt, hogy azokat keresem, akiknél az utolsó aktivitás a névnapjuknál – idei névnapjuknál – korábban volt. Nem életszerű. [06:24] A lényeg az, még egyszer, hogy itt dátumokat tud összehasonlítani, illetve bármi mást is össze tud, mi jellemzően dátumokra használjuk, szám típusú mezőt is össze tud hasonlítani. Mondok egy példát, amire mi használjuk: kíváncsi vagyok, hogy ki az, aki korábban volt döntéselőkészítő bemutatón, minthogy regisztrált a szoftver használatára. Majd kíváncsi vagyok arra, hogy ki az, akinél ez fordítva történt. Tehát ez az értékesítési folyamat elemzésére lehet praktikus. [06:54] Na most menjünk tovább. További szűkítési lehetőségek, szerintem ez magától értetődő: Aktív, Leiratkozott, Hibás e-mail cím miatt inaktív, Meg nem erősített. Illetve, hogy a többször szereplő e-mail címeket csak egyszer számolja. Igen. Tehát ez azt jelenti, hogyha valaki többször is benne van, az az alapbeállításnál csak egyszer fog megjelenni. Most előveszek egy olyan mezőt, ami biztosan jó eredményt fog adni. Mondjuk, van weboldala mező bejelölve, és újraszámlálás, vagy számlálás. Ez a gomb arra szolgál, hogy miután beállított egy feltételt, le tudja ellenőrizni, hogy vajon, amit beállított, az jól sikerült-e. [07:40] Ugyanis, ha így rákattint, megnézi ezt a számot, el tudja dönteni, hogy életszerű-e, hogy ebben a listában az ilyen beállításúakból ennyien szerepelnek. Például, ha ez a lista, tudom, hogy 2431 embert tartalmaz, és garantáltan nincs mindenkinél bejelölve, hogy van-e weboldal, akkor valamit itt elrontottam, és akkor tüzetesebben meg kell vizsgálni, hogy mit csináltam rosszul. Ha ez a szám fura, vagy nem egyértelmű, akkor meg egyszerűen kattintok a feliratkozók listázására, megnézem őket. És akkor ez alapján el tudom dönteni, hogy oké, ez reális, nem reális. Beletekerek kicsit a felhasználókba, és akkor eldöntöm, hogy ez reális, nem reális. [08:28] Tehát ez egyfajta ilyen ellenőrző funkció. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy igen, valószínűleg ezt sikeresen beállította, most már csak el kell menteni. Talán érdemes még egyszer átfutni, hogy a név, a leírás, az rendben van-e, jó szegmenscsoportba rakta-e. És ha igen, akkor egyszerűen csak elmenti az adatokat, és máris kész a szegmense. Mentés után alapvetően, ha nem állított be szegmenscsoportot, az első fülre, és ott is legfelsőnek rakja be az adott szegmenst. És persze itt is meg lehet nézni, hogy hányan vannak benne. Itt látszana a leírás és hát ennek a színe lehetne más, hogyha más színt állítottam volna be, mint ahogy itt be is van állítva egy szín. Illetve, ha fölé megyek az egérrel, a név fölé, akkor megmutatja a feltételt. Ha nem tudom, mondjuk, itt a szöveg alapján értelmezni, hogy ez pontosan mit, akkor ha fölé megyek, akkor le tudom ellenőrizni, hogy oké, most már értem, ez ez volt. [09:30] Úgyhogy ez volt ez a rövid videó. És kérem, hogy nézze meg a másik két videót is ebben a témában, hogy az összetett feltételek, illetve a zárójelhasználat rejtelmeibe is be tudja vezetni, arra az esetre, hogyha Önnek ez nem annyira magától értetődő. Köszönöm a figyelmét, és nagyon jó munkát kívánok a szegmenseivel.Kattintson ide a videó teljes szövegéhez
ÉS/VAGY logikai műveletek használata
Ebben a videóban megismerheti a logikai és/vagy műveletek használatát szegmensek létrehozásakor, az ezekkel kapcsolatos legfontosabb szabályokat, valamint hogy milyen logika szerint érdemes végiggondolni a feltétel szűkítést, tágítást.
A videó tartalma
[0:00] Üdvözlöm! Csepregi Balázs vagyok. Ebben a videóban a szegmenslétrehozás, illetve az időzítés feltétel létrehozás képernyőn található feltétel beállítását fogom egy alapszinten megmutatni, ahogy a legtöbb felhasználónk számára egészen biztosan elegendő lesz. A haladó lehetőségekről, ami főleg a zárójelek használatát jelenti egy másik videóban fogok beszélni.
[0:23] Ebben a videóban a logikai VAGY, valamint a logikai ÉS műveletek használatát fogom megmutatni. Néhány példát fogok mutatni; három jó példát, és rögtön egy kulcsgondolatot a legelején, ha ezt megjegyzi a logikai VAGY, illetve a logikai ÉS műveletekről, akkor gyakorlatilag mindent tud, amit tudni kell a használathoz – vagy hát majdnem mindent. A zárójelek nélkül már mindent tud. A logikai VAGY művelet az tágítja a feltételbe beleesők körét, azaz ha két feltételhez VAGY kapcsolatot rendel, akkor az csak növelni fogja azoknak a számát, akiket a szűrés ki fog dobni. A logikai ÉS feltétel az pedig szűkíti a végeredmény körét vagy a szűrés körét vagy azoknak a körét, akiket ez a szűrés ki fog dobni. Úgyhogy nézzünk meg konkrétan akkor néhány példát – jó használatra, és hibás használatra. Nézzük is!
[1:22] Itt van egy listám, és elkezdek új szegmenst létrehozni, nyilván itt megadom a nevét, ez most csak „[gépel] Demo szegmens”. A szegmens leírását érdemes kitölteni. És akkor nézzük is, ugye itt rakjuk össze a feltételt.Egy korábbi videóban elmagyaráztam, hogy konkrétan a kezelőfelület hogy működik, most ebben ezt már nem fogom elmagyarázni, csak nézzük a konkrétumokat. Nézzük az első példát a logikai VAGY-ra. Mondjuk e-mail cím egyenlő Balázs .„[gépel] balazs@marketingszoftverek.hu” VAGY feliratkozó e-mail cím, mondjuk „[gépel] Csepregi.balazs@marketingszoftverek.hu”. Oké. Mit jelent ez a feltétel? Ez azoknak fogja elküldeni, vagy azokat fogja itt kidobni… Hopp, nálunk itt csak egy van. Mondjuk, próbáljunk olyat akkor, hogy „[gépel] elek@csepregi.hu” Így már kettő van. És ha akarom, meg is nézem, hogy ezek tényleg azok-e. Az ellenőrzés még nekem valahogy mindig szükségszerű. Oké. Tehát mit jelent ez? Azok tartoznak bele ebbe a szűrésbe, akiknek az e-mail címe egyenlő ez VAGY akiknek e-mail címe egyenlő emez. Tehát az eredeti feltételhez képest, ami az első sor, a VAGY az tágította azoknak a körét, akik beleesnek a szűrésbe. Ez volt az első pozitív példa. [3:15] Ezzel kapcsolatban hadd mondjak rögtön egy negatív példát, amit gyakran látunk. Úgyhogy bármilyen mosolyt csal az ön arcára, mégis szükséges elmondani, mert néha látjuk ezt a hibát. Amikor természetes nyelven, azaz magyarul megfogalmazza valaki, hogy kinek szeretne e-mailt küldeni, és mondjuk, egy tesztszegmenst kíván létrehozni valamelyik kedves ügyfelünk, könnyen lehet, hogy a fejében megfogalmazza, hogy hát szeretném, ha elküldésre kerülne az e-mail nekem ÉS a kollégámnak. És aztán nem érti, hogy miért nulla a szegmensünkben lévők száma, hiszen nekem és a kollégámnak szeretném elküldeni, és hát mind a ketten benne vagyunk a listában. Igen ám, de ez itt nem ezt jelenti. Ez azt jelenti, hogy kik azok a feliratkozók a listában, akiknek az e-mail címe egyenlő ez, és ezzel egyidőben az e-mail címe egyenlő ez. Na most olyan ember nincs, akinek az e-mail cím mezőben ez is van – de pont ez –, és ezzel egyidőben ez is van, de pont ez. Ugye? Tehát nem lehet valami egyszerre zöld és piros; egyszerre Mercedes és BMW. Valami egyszerre csak egyvalami tud lenni. Úgyhogy ez a természetes nyelven való megfogalmazás ez a logikai feltételeknél nem működik. Ez lett volna a második példa, ami egy hibás használatra való példa. [4:51] Nézzünk viszont egy helyes példát az ÉS feltétel használatára. Tudom, hogy van itt egy olyanom, hogy Van-e weboldala. Itt van. Van-e weboldala bejelölve ÉS mondjuk épít-e adatbázist. Ez ugye két külön mező azon az adatmódosító űrlapon, amit mi profilkérdőívnek hívunk, amit a feliratkozóknak elküldünk. És ugye itt azért Nem, Igen, Nem van, mert három opció van. És ez például egy nagyon jó példa a helyes használatra. Ki az, vagy kik azok a feliratkozók a listámon, akiknek a van-e weboldalra kérdésre a válasz az, hogy igen, azaz be van jelölve a jelölőnégyzet. ÉS ugyanezen feliratkozóknál az épít-e adatbázist mező, ami egy másik mező. Egyenlő IGEN-nel. És ilyenből minden bizonnyal találunk valamennyit, de hogy ellenőrizzük a példánkat, kezdjük így, van-e weboldala, ilyen 2434. Épít-e adatbázist egyenlő IGEN. 1706. Na most ha van-e weboldala ÉS épít-e adatbázist – és az ÉS-t persze ne felejtsük el – 274… Ja nem, bocsánat, üres. Itt az IGEN kell. 1376. 2000 fölötti szám volt az egyik, egy 1700 körül szám volt a másik, és a kettő halmaznak a metszete az 1367, tehát valóban az eredeti állításunk, hogy az ÉS művelet szűkíti a kört, az látszik is, hogy igaz. [6:59] Végezetül még egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, úgy is mondhatnám, hogy még egy dologra szeretném figyelmeztetni. Hogyha zárójeleket akar használni, akkor egyrészt mindenképpen nézze meg a zárójelek használatáról szóló videót, ha meg VAGY és ÉS feltételeket szeretne használni egyetlen feltételrendszeren belül, akkor arra rövid, szimpla válaszom az, hogy semmiképpen se tegye. Semmiképpen se tegye, mert ha VAGY-ot és ÉS-t is szeretne használni, ott már mindenképpen zárójelekre van szükség, és ahhoz meg mindenképpen nézze meg a zárójelek használatáról szóló videót. Anélkül egészen furcsa eredmények tudnak kijönni. [7:45] Úgyhogy köszönöm szépen a figyelmét. Első körben használja a létező legegyszerűbb módon a feltételkezelést, vagy csak ÉS műveleteket, vagy csak VAGY műveleteket. És nagyon eredményes használatot kívánok ehhez. És persze érdemes megnéznie a többi kapcsolódó videót is. Úgyhogy köszönöm a figyelmét.Kattintson ide a videó teljes szövegéhez
Zárójelek használata
Amennyiben Ön már gyakorlott szegmensek létrehozásában, és olyan szegmenseket szeretne létrehozni, melyekben egyszerre használ logikai ÉS és VAGY műveletet, akkor ebben a videóban rendkívül egyszerűen elmagyarázom ezek használatát, hogy Ön is bátran hozhasson létre ilyen szegmenseket.
A videó tartalma
[0:00] Üdvözlöm! Csepregi Balázs vagyok. Ebben a videóban a szegmenslétrehozás vagy az időzítés feltétel létrehozás képernyő található, haladó lehetőségekről, elsősorban a zárójelek használatáról fogok beszélni. Vagyis arról a helyzetről, amikor logikai VAGY és logikai ÉS műveletet is szeretne egy feltétel rendszerben használni. És ugye egy korábbi videóban ezt már megbeszéltük, hogy ilyenkor nagy valószínűséggel, majdnem minden esetben tehát szüksége lesz a zárójelek használatára. Röviden az elméletet is szeretném megmutatni és az elmélet közé fogok példákat keverni, hogy a lehető legegyszerűbb legyen megérteni. Nem kell megrémülni ettől, rendkívül egyszerűen fogom elmagyarázni, nagyon könnyen érthető lesz, és ha eddig nehéz is volt Önnek ennek a témának a megértése, egészen biztos vagyok benne, hogy mostantól sokkal-sokkal-sokkal könnyebb lesz. Úgyhogy kezdjük is az elején.
[0:54] Az első és legfontosabb alapgondolat, hogy Ön nyilván tanulta az összeadás és a szorzás műveleteket, és a logikai VAGY és az ÉS műveletek nagyon hasonlóak ehhez a két művelethez. Méghozzá olyan módon, hogy a zárójelezési szabályok nagyon hasonlóak, mint az összeadás és szorzás műveleteknél. Az összeadás műveleteknek a megfelelője a logikai VAGY művelet, a szorzás műveletnek pedig a logikai ÉS. Mindjárt mondom a példákat és egészen biztos, hogy érteni fogja. [01:34] Kezdjük egy végtelenül egyszerű művelettel: összeadás és a zárójelek használata. És aztán rögtön nézzük a VAGY művelet és a zárójelek használata példáját. Hogyha mondjuk, össze akarok adni három számot, 2+3+4, ezt így leírom, ez 9. Ha zárójelet használok, akkor így mondhatnám, hogy a 2+3 eredménye + 4, az még mindig 9. A 2+(3+4) eredménye az is 9. Nagyon hasonló ez a logikai VAGY művelethez. A állítás, vagy B állítás, vagy C állítás, az tök ugyanaz, mint az A állítás VAGY B állítás eredménye VAGY C állítás, illetve ugyanaz, mint az A állítás VAGY B állítás VAGY C állítás eredménye. [02:34] Nézzük meg ezt egy konkrét példa kapcsán – mindjárt látni fogja, hogy nagyon egyszerű. Ugye a logikai VAGY művelet ez tipikusan olyan esetben használatos, amikor mondjuk, e-mail címeket szeretnénk bejelölni, hogy erre az e-mail címre meg erre meg erre, meg erre menjen, és akkor mondjuk itt a „[gépelés] balazs@”, stb. most nem írom végig. „[gépelés] Csepregi@”, még a joker karaktert oda se írtam, és mondjuk „[gépelés] csepregi.balazs@”Ugye ezeket, ha logikai VAGY-gyal kapcsolom össze, az olyan, mint a 2+3+4, hogy tök mindegy, hogy hova teszem a zárójelet, ugyanazok lesznek rajta a listán. Végig VAGY művelet van, ugyanazok vannak a listán így is, meg akkor is, ha nem rakok zárójelet, meg akkor is, ha iderakom a zárójelet. Mindig ez a három e-mail cím lesz a listán. Jó? Ez volt az első gondolat. Összesen három ilyen nagy gondolat lesz. Úgyis mondhatnám, hogy itt előttem három Post-it van, és azokat szeretném elmondani Önnek. [03:53] A második az a szorzás és zárójelezés. Vagy a logikai ÉS és zárójelezés. Ezt töröljük előbb ki. És mindjárt fogok konkrét példát is mondani, ami nem az e-mail cím lesz, hanem valami más. De előbb nézzük a kis Post-itet Ha azt mondom, hogy össze szeretnék szorozni 3 számot, 2x3x4, az 24. Akkor is 24, ha elkezdek szórakozni a zárójelekkel. A 2x3 eredménye szorozva 4-gyel, az is 24. A 2x(3x4) eredménye az is 24. Ugyanez az és műveletekkel. A állítás ÉS B állítás ÉS C állítás, az ugyanaz lesz, mintha akárhova zárójelet rakok, most ezt nem mondom végig, mint ahogy az előbb is tettem. [04:44] De nézzük ezt konkrét példán. Például, ha egy olyat szeretnék, hogy szeretném kiszűrni a listámból, megint csak a profil kérdőív alapján a legpotensebb SalesAutopilot ügyfeleket. Hát először is, mekkora az adatbázisa? Minimum 50 ezer. Akkor mondjuk, milyen gyakran kommunikál? Havonta többször. Mondjuk, van-e online megrendelése, bejelölve. Ha ezek közé ÉS-t rakok, az olyan, mint az előbb a matematikai példánknál a szorzás. Akkor ez azt jelenti, hogy azokat keresem, akiknek az adatbázisa legalább 50 ezer és legalább havonta többször kommunikálnak és van online megrendelési felületük. Ők azok, akik a leggyorsabban fogják a legtöbb pénzt keresni, ha átállnak SalesAutopilotra. [05:45] Na most ez a szűrés ugyanazt fogja kihozni. Nézzük egyébként szörnyen érdekel, hogy 30-an vannak ebben a listában, fantasztikus. Nem is értem, miért nem hívom fel őket most rögtön, hogy beszéljek velük. De most maradjunk a videónál. Ha ide rakok egy zárójelet, akkor ezt úgy mondhatnám, hogy keresem azokat, akiknek az adatbázisa legalább 50 ezres és havonta többször kommunikálnak. Megnézem, kik ezek. És közülük keresem azokat, akiknek van online megrendelése. Ez tök ugyanaz lesz, mintha a zárójelet ideraknám. Vagy keresem azokat, akiknek az adatbázisa minimum 50 ezres és havonta többször kommunikálnak és van online megrendelésük. Oké? Ez világos. Ha csak VAGY művelet, vagy csak ÉS művelet van, akkor tök mindegy hova rakom a zárójelet. [06:47] Kezdjük el összekutyulni a dolgokat és nézem a harmadik Post-itemet. A harmadik Post-itemen a következő szerepel. 2+3 eredménye szorozva 4-gyel, az 20. Ha azt mondom, hogy 2+(3X4)-gyel, akkor a 3x4 az olyan, mintha zárójelben lenne, merthogy a szorzást kell előbb elvégezni. Viszont itt az eredmény a 2+3x4 lesz, ami viszont csak 14. Magyarul, itt már nem mindegy, hogy kirakom a zárójelet, vagy nem rakom ki a zárójelet. Ez ugyanolyan, mint logikailag, hogy az A állítás, VAGY B állítás eredménye ÉS C állítás, az nem ugyanaz, mint az A állítás VAGY B állítás ÉS C állítás, mert a B ÉS C eredményét előbb kell megnéznem, hiszen az viselkedik úgy, mint a szorzás az algebrában. [07:50] Nézzük ezt egy konkrét példán és innentől kristálytiszta lesz szerintem örökre az egész. Hogyha mondjuk, azokat szeretném kiszűrni az adatbázisomból, akiknek van valamilyen online megrendelési felülete, akár megrendelő űrlap, akár webshop, de tök mindegy, de tud pénzt keresni – végül is ez a lényeg. Tud megrendelésekhez jutni online, így, vagy úgy. És emellett gyakran kommunikál. Jó? Tehát ez az igazi potens a mi szituációnkban, a mi bizniszünkben. Nézzük csak ezt, hogy írjuk le. Ez a van-e online megrendelése bejelölve, a feltételeket hagyjuk a végére. Van-e webshopja, bejelölve, direkt nem is mondom a feltételt. Milyen gyakran, havonta többször. Na most. Itt VAGY van, itt ÉS van. [08:55] Tehát, hogy működik ez igazán jól? Hát lelövöm inkább rögtön a poént. Ez így működik jól. Mert ez a következőt jelenti: keresem azokat, akiknek vagy van online megrendelési felülete, vagy van webshopja, azaz így vagy úgy megrendeléshez tud jutni, és mindegy, hogy a kettő közül melyik igaz, de emellett még kommunikál is havonta többször. Ez így ezt jelenti. Ha lehagyom a zárójelet – és szoktak ügyfelek ilyen hibát elkövetni néha –, akkor ez meg a következőt jelenti. Keresem azokat – és most szándékosan fordítva olvasom, mert így lesz jó –, akik havonta többször kommunikálnak és van webshopjuk, vagy van online megrendelési felületük. [09:53] Na most ebben kik lesznek benne? Ebben benne lesznek azok is, akik megfelelnek az alsó két feltételnek, mert ezt kell először elvégeznem. És a vagy miatt benne lesznek azok is, akik csak az első feltételnek felelnek meg. Lesz közülük olyan, akiknek van online megrendelési felülete, és amúgy se webshopja, se nem kommunikálnak havonta többször, tehát csak az első feltétel igaz rájuk. És lesznek olyanok a listában, akiknek van webshopja és kommunikálnak havonta többször is, és lesznek persze olyanok is, akikre mindhárom igaz. Úgyhogy valójában így nem értem el a célomat. A célom az mindenképpen úgy érhető el, hogyha itt van ez a művelet. Tehát vagy így, vagy úgy, de tud megrendelést felvenni és kommunikál havonta többször. [10:49] Bízom benne, hogy ezen 3 példa segítségével sikerült megmutatnom, hogy ez hogyan működik. A javaslatom az, hogy nyugodtan használja ezt a példát, főleg az utolsót úgy, hogy egyszerűen csak behelyettesíti. Vesz egy papírt és behelyettesíti az Ön által használt adatokat ebbe a képletbe, és megpróbálja visszahallgatni a mondataimat és megnézi, hogy akkor most ez így működhet vagy nem működhet. Biztos vagyok benne, hogy ha eddig nem volt annyira gyakorlott a zárójelek használatában, akkor ezen példák segítségével most már ez is menni fog. És összefoglalásként a kulcsgondolat ez volt, ha logikai VAGY és logikai ÉS műveletet is kíván használni, nagy valószínűség szerint szüksége lesz a zárójelre, és nagy valószínűség szerint a VAGY-gyal összekapcsolt adatokat kell majd zárójelbe tennie. Kivéve, ha éppen tényleg mást akar elérni. Kivéve, ha tényleg arról van szó, hogy valójában ezt keresi, csak ebben az esetben akár el is hagyhatná a zárójelet, mert az ÉS-t mindenképpen előbb kell végrehajtani. [12:09] Talán ez lenne az összefoglalás. Nagyon köszönöm a figyelmét és használható, eredményes szűrögetést kívánok Önnek.Kattintson ide a videó teljes szövegéhez
Hozzászólások
0 hozzászólás
A cikkhez nem írhatók újabb hozzászólások.